A SVÉD VÍRUS-VIRTUS

Johan Giesecke

„A lockdown csak odébbtolja a halálozásokat”

Johan Giesecke egyike a legnevesebb svéd epidemiológusoknak. Tanácsadója  a svéd kormánynak és az egészségügyi világszervezetnek. A lockdownokat értelmetlenek tartja, a koronavírus terjedésének lefékezését reménytelennek. A politikusok szerinte arra használják a pandémiát, hogy a saját poziciójukat megerősítsék és olyan intézkedéseket hoznak, amelyeknek alig van tudományos alátámasztása.

Professzor úr, Ausztria éppen most ébred egy több hetes lockdownból. Mi a véleménye arról, hogy Ausztria és egy sor más ország a világon a lockdown eszközéhez nyúlt? Miért választott Svédország egy másik utat?

Mi idejekorán elhatároztuk, hogy csak bizonyítékokon alapuló intézkedéseket hozunk. Csupán kétféle dolog van, amelynek tényleg létezik tudományos alapja. Az egyik a kézmosás. Hogy ez hasznos, azt 150 éve, Semmelweiss Ignác megállapításai óta tudjuk. A másik a távolságtartás (Social Distancing), amely szintén bizonyítottan segít. Ezt a két dolgot tudjuk, ezek adják a svéd kormány cselekvési alapját. Sok előírás, amelyet az európai kormányok mostanában hoznak, nélkülözi a tudományosságot. Például a határok lezárása értelmetlen, semmit sem segít. Az emberek minden határon átjutnak, ezzel a járvány kitörését 2-3 nappal lehet elodázni. Az iskolák bezárása sohasem volt hatásos. Ezen kívül azt mondják az embereknek, hogy maradjanak a lakásukban. Ez butaság, mert a megfertőződés veszélye sokkal kisebb, ha a szabadban vannak. Arra pedig csak nagyon hiányos bizonyítékok vannak, hogy a maszkok segítenének valamit.

A Corona-halottak száma 100 000 főre vetítve háromszor annyi, mint Ausztriában. És ötször annyi, mint Norvégiában. Ez nem azt mutatja, hogy Svédország téves utat választott?

Nem, mert Ausztriában többen fognak meghalni most, hogy a lockdown véget ért. A lockdownnal csupán odébbtolták a jövőbe a haláleseteket. Beszéljünk egy év múlva a halálozásokról és akkor hasonlítsuk össze Ausztriát Svédországgal. Akkorra nagyjából egyformák lesznek a számok. Azzal a különbséggel, hogy Svédország gazdasága viszonylag jobb állapotban lesz.

 Azt akarja ezzel mondani, hogy a gazdaság lockdownja Ausztrriában értelmetlen volt?

Igen, és ez sokáig fájni fog. Az emberek nem értik, hogy ez a fertőzés főleg tünetek nélkül terjed egyik emberről a másikra. Az esetek 75—90 %-át észre sem vesszük, mert az érintetteknek nincsenek tüneteik. Amit látunk, az csak a piramis csücske. Látunk néhány megbetegedett embert és még kevesebbet, aki súlyosnak minősíthető. De a járvány valóságos kiterjedése rejtve marad.

Mekkora a COVID-19 halálozási rátája az ön becslése sszerint?

Nagyjából 0,1 és 0,2 % közötti értékre számítok, ami ugyanannyi, mint az influenza esetében. Úgy gondolom, hogy ez a vírus az influenzával összehasonlítható, talán egy picivel veszélyesebb. Ha az influenza egy új betegség lenne, amely hirtelen megjelenik a világon és még senki sem kapta meg korábban, az egyes államok reakciója hasonló lenne, mint most a koronavírus esetében. Az emberek nem észlelik, hogy mennyien halnak meg évente az influenzában. Ausztriában ez 1500 halott évente, de sokakat nem is számolnak bele. Az influenzaszezonhoz hozzászoktunk.  Nem akadunk fenn rajta, amit érdekesnek találok mert az influenza problémája nagyon hasonló a koronavíruséhoz.

Ha a vírus ön szerint ártalmatlan, hogyan magyarázza a nagyszámú halottat Olaszországban és az Egyesült Államokban?

Ez a két ország nagyon felkészületlen volt és nem védte meg a rizikócsoportjait.

A legutóbbi vitákban sok szó esett a „húzd meg ereszd meg” elvről— a társadalom lockdown állapotba kerül, amelyet aztán feloldanak, de ha megnő a fertőzöttek száma, ismét visszazárnak. Svédország egy köztes úton jár?

 A svéd politika egyik alappillére mindig az volt, hogy az emberek nem buták. Ha megmondják nekik, mi a jó nekik, hogyan védhetik meg a maguk és mások egészségét, akkor eszerint is fognak cselekedni. Nálunk nincsenek rendőrök az utcákon, akik figyelmeztetik önt, hogy menjen haza. Ha találkozik valakivel odakint, nem kell nagyösszegű pénzbüntetésektől tartania, hiszen ez nevetséges. De ha egy szombat este 9 óra után Stockholmba jön, látni fogja, hogy az utcák csaknem üresek. Nem azért, mert kijárási tilalom van, hanem mert az emberek egyszerűen otthon maradnak. A családjukkal maradnak, bizonyos fokig önmagukat izolálják. Stockholm központjában sok étterem nyitva van, néhány pedig zárva, de nem a törvények miatt, hanem mert nincs vendégük. Valójában nem olyan nagy a különbség köztünk és más országok között.

Ön azt mondja, az európai kormányok veszélyesebbnek állítják be a vírust, mint amilyen az valójában. De akkor miért járnak úgy el a kormányzatok, ahogy eljárnak?

Itt politikáról van szó. A politikusok cselekvőképességet, döntésképességet és mindenek előtt erőt akarnak demonstrálni. A legjobb példám erre, hogy az ázsiai országokban klórral permetezik a járdákat. Ez tökéletesen haszontalan, de megmutatja, hogy a hatóságok és az állam tesz valamit és ez a politikusok számára nagyon fontos.

Mi  a svéd stratégia végső célja? Sok szakember azt mondja, a nyájimmunitás elérése túl sok halottat követel, ezért le kell fékezni a vírus terjedését, addig, amíg megjelenik az oltóanyag.

A nyájimmunitás elérése egy közvetett következménye lesz az első számú prioritásunknak, amely úgy szól: megvédeni a rizikócsoportokat. Nem tudjuk, mikor lesz oltóanyag és mennyire lesz az megbízható. Azt sem tudjuk még, hogy meddig marad meg az immunitás, ha valaki átesett egy fertőzésen. Normál esetben a természetes úton elért immunitás jobb, mint amit az oltás adhat. De ha kiderül, hogy nem létezik természetes immunitás a vírus ellen, ki állíthatja azt, hogy egy oltás képes ezt megadni?

Azt akarja ezzel mondani, hogy a vírus terjedése elleni küzdelem reménytelen?

Igen. Ez a vírus el fog terjedni. Alig játszik szerepet, hogy mit tesznek az egyes országok. Azt gondolom, hogy lezárhatják Ausztriát két évre is, ha akarják, de nem hinném, hogy ezt egy demokratikus országban meg lehetne tenni. Kínában ez lehetséges lenne, de egy nyugati demokráciában belebolondulnának az emberek.

Követett el hibát a svéd kormány a pandémiával kapcsolatban?

Igen, az öreg és törődött emberek megvédéséhez szükséges intézkedésekkel bizonyos mértékig elkéstünk. Voltak kitörései a járványnak idősotthonokban és olyan lakásokban, amelyeket kezdettől fogva jobban el kellett volna szigetelni.

Merre fejlődik tovább ez a pandémia az ön nézete szerint?

A legtöbb ember nem érzékeli, hogy mennyire fertőző ez a betegség és milyen nehéz ellene védekezni. Úgy vélem, mostantól számítva egy éven belül javarészt lezajlik az egész.

EZ MEREDEK LESZ

Ez meredek lesz, de csak annak, akinek van ideje és kedve végigolvasni az alább megnyitható illetve letölthető mellékletet. Ez egy fordítás, amelyhez előszóképpen hozzáfűztem néhány bevezető gondolatot. Ezt a legnehezebb olvasni, de mégis mindenképpen ajánlom, hogy ne hagyd ki, különben talán nem a helyén kezeled az utána következőket. Maga a dolgozat azonban meglehetősen izgalmas, akár egy kalandregény.
A fordítást a szerző engedélyével teszem elérhetővé a magyarul tudók számára. A szerzőről annyi tudható, hogy Svájcban él, de ennél többet nem kíván tudatni magáról. Honlapját, amelyen korábban németül közzétette gondolatait, időközben törölte az internetről.
Egyébiránt 2017-ben készült a fordítás, tehát amikor a koronavírusnak még csak lenge előszele sem volt érezhető. Azóta a  fiókban pihent. Ennek ismeretében különösen érdekesnek tűnhet a vírusokról szóló rész. Sőt nemcsak érdekesnek, hanem meglehetősen meredeknek, mert nagyon de nagyon ellentmond annak, amit amúgy a vírusokról tudunk, hiszünk és elhiszünk.

AMI MOST A VILÁGOT MOZGATJA

Wolf-Dieter Storl a kedvenc szerzőim egyike. Nem tudok róla, hogy bármely könyvét lefordították volna magyarra, pedig minden évben ír legalább egyet - pontosabban minden télen, mert tavasztól őszig a kertjében dolgozik. Tehát nem nevezhető szobatudósnak, de tudása legalább annyi, mint egy kisebb akadémiáé, levelező tagokkal együtt. A kertjében azt a tudást ülteti át a gyakorlatba, amelyet egyik tudományterületének, az etnobotanikának a művelése során szerzett és szerez, vagyis a réges-régen élt parasztok, javasasszonyok, sámánok, illetve a még ma is élő természeti népek elfelejtett tudását. A kertet csak youtube videókon láttam, de a látvány visszaigazolja, hogy a növényeknek is erre a tudásra van szükségük, hogy jól érezzék magukat és hálából sokat teremjenek. Az alábbi blogbejegyzés mellékelt fordítása azonban nem a kertészkedésről szól, hanem arról, ami most a világot mozgatja, vagyis a koronavírusról. Az eredeti német szöveg itt olvasható.

Wolf-Dieter Storl

Ami most a világot mozgatja

Wolf-Dieter Storl 1942. október 1-én született Szászországban. Kultúrantropológus és etnobitanikus. 11 éves volt, amikor a szüleivel kivándorolt Amerikába (Ohio államba) ahol ideje nagy részét a vadonban töltötte.

Akadémiai pályafutása

 Később beiratkozott az Ohio State University-re, mint botanikushallgató. A rengeteg labormunkát azonban unalmasnak találta ezért hamarosan a néprajzra váltott. A záróvizsga után előbb asszisztens majd docens lett a szociológia és antropológia területén a Kent State University-n (Ohio). 1974-ben mint Fulbright ösztöndíjas, az etnológia doktori címét szerezte meg Bernben, magna cum lauda eredménnyel. Ezután a következő intézményekben oktatott: Institute for International Studies (Bécs), Rogue College (Oregon), Seminaire pour la Formation de Socio-Therapeutes (Genf), Universität Bern (kultúrökológia, mint vendégdocens), Benares Hindu University (mint vendégprofesszor), Sheridan College (Wyoming)

A kertészkedés és az előadások megkezdése előtt még gyorsan elrepülök a Kanári-szigetekre. Tenger, homok és nap - ez ad erőt a következő évre. Március 15-én ülök a tengerparton lévő kis bárban. Ma este nem lesz fociközvetítés. A televízióban Pedro Sanchez, Spanyolország komor tekintetű elnöke vészhelyzetet és tilalmakat  jelent be  végtelen sorban, várhatóan a következő 2 hétre. Kerülje a nyilvános helyeket, még a strandot is; az apartmanokban kell maradni; csak a  tankolás és az élelmiszer-beszerzés megengedett.

Csak nem lesz ez olyan rossz – gondolom én. Fürödni elmehetek titokban reggelenként, mielőtt kivilágosodik. 10 nap múlva pedig hazarepülök, megvan az érvényes jegyem.

Másnap reggel minden zárva van. Mindenfelé rendőri őrjáratok. Autók hangszórókkal, amelyek három nyelven szólítanak fel arra, hogy maradj otthon. A katonaságot is be fogják vetni a rend fenntartása érdekében. Na, ez a fasizmusra emlékeztet – a spanyoloknak ebben kialakult a gyakorlatuk a Franco-diktatúra alatt.

Ma reggel még nyitva volt a Spar. Hatalmas felvásárlás. Pénztárosnők gumikesztyűben és – minden egyes vásárlás után – fertőtlenítő spriccelés. Bevásárlókocsik már nincsenek, mert hiszen a fogantyúra rátapadhatnak a vírusok. Szürreális!

Valóban mindenki szépen a lakásában marad, a helység szellemvárosra hasonlít, a strand üres. Főleg a fiatal nyaraló családokat sajnálom, a kicsi gyerekeikkel.

A következő napokban egyre nagyobb lett a csend. Én azonban nem aggódom, hiszen megvan a jegyem a Condor gépére Münchenbe március 25-re. A kijárási tilalmat ugyan nehéz elviselni, de egyelőre van mit enni, noha az üzletek csak napi három órát tartanak nyitva, csak egyesével lehet bemenni, a pénztárnál pedig két méter távolságra egymástól lehet várakozni. Állítólag már 3 megbetegedés van a szigeten. Őrjáratok mindenütt, még az üresre kisöpört strandon is.

Az ember a levegőben érzi a félelmet. Mint egy nehéz, vészjósló felhő, úgy lebegnek a megfélemlített emberek gondolatai a sziget felett. Magától ettől az atmoszférától meg lehet betegedni.

Mi is van ezzel a vírussal?

Az ember elgondolkodik, hogy tényleg ennyire veszélyes ez a vírus? A legtöbbek számára ez nem kérdés. A szakemberek, akik a tévében megszólalnak, mint például Harald Lesch professzor nem hagynak kétséget afelől, hogy itt valóságos járványról, azaz epidémiáról van szó, amely az egész világot érinti, vagyis pandémia, amint ezt a WHO kihirdette. De aztán vannak emberek, mint például az a fiatalasszony, akivel itt La Palmaban összefutottam, akik mélyen meg vannak győződve arról, hogy Fake News az egész. Nézzük végig tehát az eshetőségeket:

-       Lehet, hogy ez egy pandemikus vírus, virulenciáját tekintve olyan, mint amelyik az első világháború után a spanyolnátha idején dühöngött és annyi áldozatot követelt, mint a háború maga. A parasztfilozófus Arthur Hermes, „guruim” egyike, aki végigélte ezt a szörnyű időszakot, erre azt mondta: „Az emberi gyűlölet volt az abban az időben, ami a háború után a járványban testet öltött. Ami az emberek asztrális világában végbemegy, az ülepszik le az anyagi világban.”

-        Vagy ez a szokásos, de ebben az esetben különösen heves  influenza, amely minden évben végigsöpör a civilizált országokon, és  közben több ezer, főleg legyengült immunrendszerű  idős embert ragad magával? Ez évente körülbelül 40 000 fő. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyjuk a német kórházakban a multirezisztens baktériumok miatt bekövetkező 20 000 ember halálát vagy az évente egymillió malária áldozatot; Naponta 4000 ember hal meg tuberkulózisban - emiatt miért nincs pánik? A tekintélyes virológus, Dr. Wolfgang Wodarg feltételezi, hogy a nagyhatalmú gyógyszerlobby, éppúgy, mint a SARS nevű sertésinfluenza esetében, most is elsősorban oltóanyagokat szeretne eladni. Az oltások azonban már önmagukban problematikus beavatkozást jelentenek az ember védelmi rendszerébe. (A Svájci Homeopata Társaság kimutatta, hogy a beoltott gyerekek 14-szer gyakrabban szenvednek autoimmun betegségektől, mint a be nem oltottak) Egy antropozófus hölgy egyszer azt mesélte nekem, hogy szerinte az újabb oltásokkal a  segédanyagokon kívül nanorészecskéket is be lehet juttatni, amelyek az emberi lélek kapcsolatát az isteni szellemmel blokkolni képesek; az emberek így ugyan képesek lennének működni, de leginkább csak bio-robotként. Elfelejtenék, hogy Isten gyermekei.

-       Lehet, hogy a média, amely ugyebár a szenzációs sztorikból él, felnagyítja, eltúlozza az influenzát, olyannyira, hogy ez az emberekből félelemjárványt, egy bizonyos tömeghisztériát – hysterical social contagion, ahogy a szociálantropológiai zsargonban nevezik – vált ki?  Hiszen a történelem tele van példákkal az ilyen típusú tömeghisztériákra vonatkozóan, amelyek az emberi csoportlelket ragadják meg, mint a késő középkorban a boszorkányüldözés, különböző vallásos ébresztő-mozgalmak, vagy a fasizmus és még számos egyéb. (Erről a vadonatúj Einsichten und Weitblicke című könyvemben is írtam (AT-Verlag, 2020))

-       A járvány Wuhanból, egy eddig szinte ismeretlen kínai metropoliszből indult el. Denevérekről került vajon át, amelyek egy olyan piacról származtak, ahol leveshúsként árusították őket? Tehát az epidémia az egyik fajról (denevér) egy másik fajra (ember) való átugrással jött létre? Ez már többször előfordult: amikor az emberek letelepedtek és állatokat domesztikáltak, sokféle vírusos és bakteriális betegség, mely marháktól, juhoktól, kecskéktől, kacsáktól, tyúkoktól vagy disznóktól érkezett átugrotta a faji határt a Homo sapiens irányában. Ámde másfelől a kínaiak a furcsa étkezési szokásaikkal már évezredek óta fogyasztanak mindenféle csúszómászókat, rovarokat és denevéreket is. Eddig ezzel nem volt semmi gond.

-       Vagy a koronavírust egy kínai biofegyver-laboratóriumban állították elő, ahonnan véletlenül kikerült? Hiszen Wuhanban állítólag létezik egy ilyen laboratórium.

-       Netán, amint más összeesküvés-elméletek hívei valószínűsítik, nyugati titkosszolgálatok lettek volna, amelyek ezt a biofegyvert oda bezsilipelték, hogy a Kelet-ázsiai konkurenst kikapcsolják? Ezt is el lehet képzelni: egy turistának álcázott ügynök hátrahagy egy stratégiai fontosságú helyen – tehát a hetipiacon – egy kis víruscsomagot. Hiszen jelenleg gazdasági háború folyik a gyors ütemben felemelkedő Kína ellen. A kínai elektronikai vállalatóriás, a Huawei már készült az 5G technológiájával a világpiacot meghódítani. Az új selyemút, mely Kelet-Ázsiát összekötné Európával, a kínai gazdasági kapcsolatok Afrikával és más országokkal, valamint a Középső Birodalom erősödő hadereje – mindez irritálja az amerikai gazdasági impériumot. Ha az embereknek azt mondják, hogy a kínai termékekkel vírusokat is kapnak, ki akarja majd ezeket megvenni? Ám ezzel még korántsem érnek véget az összeesküvés-elméletek. Sőt, még vadabbak lesznek. Egyesek azzal gyanúsítják a világkonszernek vezetőit – akik a médiát is uralják és a politikusok felett is ellenőrzést gyakorolnak – hogy új világrendet akarnak kierőszakolni. Az önálló középosztály ennek az útjában áll. A Corona-tömegpánik miatt bezárt üzletek és üzemek nagy számban fognak tönkremenni. A nagy konszernek tovább bírják szusszal, ők túlélik, azután monopolizálják a termelést és a szolgáltatásokat. (Már most is az van, hogy a 20 leggazdagabb vagyona annyi, mint az összes többi emberé együtt a Földgolyón) Egy új-feudális társadalmi rend törne itt előre a demokrácia helyett. Már a 90-es évek végén, a H5N1 madárinfluenza idején mindenfelé – de főleg a fejletlen országokban, ahol a tollas jószágok fontos fehérjeforrást jelentettek szegényeknek – halomra ölték a baromfiakat. Ez, úgymond a piac megtisztítása volt; megugrasztotta a keresletet a tömeges állattartók termékei iránt.  

-       Az összeesküvés-elméletekkel foglalkozó David Icke szerint a cél egy világkormány felállítása lehetett. Az önálló államok és a polgári demokrácia végét akarják. Ezért, mondja ő, nagy propagandával hangsúlyozzák, milyen gyorsan és hatékonyan intézkedett a kínai állam a koronavírussal kapcsolatban, ami megmutatta, hogy egy autoriter államforma hatékonyabban tudja kezelni a mai problémákat, mint a demokrácia. Utóbbi egyszerűen túl lassú és nem hatékony.

-       Aztán vannak olyanok, akik azt hiszik, a korona-felhajtás csak egy elterelő manőver, amely az emberek figyelmét magára irányítja. Ezen a módon más dolgokat, mint mondjuk az 5G bevezetése, a készpénz kiiktatása, állami adóssághegyek, tömeges migráció, totális megfigyelés, alig vesznek észre. A gazdaság és a pénzügyi rendszer összeomlásáért ezek után nem a téves döntések és a rendszerhibák lennének felelősek, hanem a kínai vírus.

-       Az új világrend egyik célja a népességcsökkentés (population reduction) lenne. Csak így tudnánk a bolygónkon a környezetet és a klímát megmenteni. A geo-engineering és a népesség-engineering küszöbön áll. Ehhez egy virulens vírus jó szolgálatot tehet. Amikor Fülöp herceget, a királynő férjét megkérdezték az újraszületéssel kapcsolatban, azt válaszolta – feltehetőleg tréfának szánva – hogy virulens vírusként szeretne visszatérni, hogy lecsökkentse az emberek számát. (If I were reborn, I would be a killer virus to lower population levels.) Bill Gates, akinek a Bill&Melinda Gates nevű alapítványa a WHO egyik jelentős finanszírozója, szintén üdvözölné a népesség számának csökkenését.

Fekete hattyúk

Tehát, hogy mi is történik valójában, azt nehéz megmondani. Mit tudunk? Mely információk helytállóak?

Hirtelen, mint a bosszú angyala, mint egy titáni dimenziójú démon, érkezett a vírus a világba és félelembe, pánikba kergette az embereket. A félelemkeltés a démonok természetéhez tartozik. Mint egy lidérc, ül rá az emberek mellére és elszorítja a lélegzetüket.

Ahelyett, hogy valamilyen vélekedés rabjaivá válnánk, meg kellene őriznünk a tiszta fejünket, rábízni magunkat a szellem vezetésére és hozzákapcsolódni ahhoz a isteniséghez, amely ott van a szívünkben. És mint mindig, ebben ezúttal is segít a természet, a Nap, a virágok, a madárének, a Föld – mert ők hűségesek.

Fekete hattyúnak az előre nem látható, teljesen váratlan eseményeket nevezzük, amelyek keresztbe állnak a dolgok normál folyása előtt. A középkorban a pestis felbukkanása, Amerika felfedezése, az első világháború kirobbanása, a 9/11 és hasonló események ilyen fekete hattyúk. A korona is fekete hattyú.

Honnan jön a Korona név?

Miért kapta a vírus éppen a korona nevet? (később átnevezték Covid-19-re) A katolikus szentek között egyébként létezik egy mártírnő a 2. századból, Corona néven; a pénz, a hentesek és a kincskeresők patrónája – ezek meglehetősen modern dolgok. A járványok elkerülésére is őt hívták segítségül.

Nagyon különösnek találom, hogy a Dean R. Koontz nevű író a az Eyes of Darkness című 1981-es tudományos-fantasztikus thrillerjében egy orosz biofegyverről, a virulens Gorkíj-vírusról ír, amellyel szemben az orvostudomány tehetetlen volt. Az 1989-es kiadásban a vírust átnevezték Wuhan-400-ra és a cselekmény szerint 2020-ban tör ki. Vajon Koonz látnok volt?

Egy Asterix-képregényben (Asterix Itáliában, 37. kötet, 2017) is felbukkan egy gonosz hadiszekérhajtó, akinek a neve Coronavirus (a német kiadásban Caligarius lett), akit ujjongva üdvözölnek, és aki ellen Asterix viadalra áll ki. Aztán itt van még a Sylvia Brown nevű amerikai jósnő, aki 2008-ban megjósolta, hogy 2020-ban egy rettenetes betegség fog terjedni, amely tüdőgyulladás-szerű tünetekkel jár. (Más jóslataival viszont mellétrafált) Furcsa, furcsa!

Shiva, ezek a te varázslataid! Ki lát át rajtuk? Senki. Mindannyian tévhitek és illúziók foglyai vagyunk. Hacsak nem találunk vissza az igazi lényünkhöz.

Március 22.: még mindig a kísértetszigeten ülök. Alig lehet embert látni, a biztonságiakon kívül. Az ellenőrzés szigorodik. Hogy összejön-e a hazarepülésem, az kérdéses. Összevissza klikkelek az interneten, de nem jutok fel a külügy honlapjára. A bürökrácia úgy látszik, összeomlott a túlterhelés alatt. Reménykedem és imádkozom, hogy csak hazajutok valahogyan.

A világ még mindig Isten kezében van. Ám „ahol legnagyobb a vész, legközelebb a segítség” – mondta Hölderlin, a költő.

„És ha a világon mindenütt ördögök futkosnak is” – ne bizonytalanodjatok el akkor sem!

A KORONÁHOZ NEM JÁR TRÓN

Emiatt jobb inkább lemondani róla. Ehhez nyújt segítséget Bruce Lipton újabb hírlevele, amely nem oly rég, március 20-án érkezett. 

Bár továbbra sem vagyok orvos, vagy biológus, ez nem gátol abban, hogy megfigyelhessem a medicína világát is. Nézetem szerint ez a világ felosztható az alábbi megközelítés szerint is: a gyógyítást (vagy annak kísérletét) művelők egy része abból indul ki, hogy az emberi test funkcióiba való beavatkozással - tehát javítással, pótlással, helyettesítéssel, stb. - lehet sikert elérni. Ez a medicína jelenlegi főárama.

A másik alapvetés hívei úgy gondolják, hogy a szervezetünk úgy van programozva, hogy képes a védekezés mellett önmaga kijavítására, tehát az öngyógyításra. Ebben kell támogatni, erősíteni, mert ez juttat el a sikerhez.

Mindkét gondolkodásmódnak van igaza és létjogosultsága, csak annak nincs, ha egyik a másikat kigúnyolja, leszólja, félresöpri. Vannak helyzetek, mikor az egyik, vannak, mikor a másikeredményes, de leginkább a kettő kombinációja az ideális. 

Az alábbi hírlevél szövege ebben a szellemben íródott, szerencsés módon nélkülözi az egyoldalúságot. Tanulsága talán legfőképpen az, hogy bárki képes a saját gyógyulása, illetve egészségének megőrzése érdekében tenni, kétségbeesés, felelősség-áthárítás, károgás és a szitkozódás egyéb formái nélkül. Sőt, jelenleg éppen ez lenne a legjobb megoldás. Azt hiszem, hogy ez a vírus-közbeszédben egyáltalán nem kap kellő hangsúlyt.

Javaslom a vírusokkal kapcsolatban Szendi Gábor írásainak tanulmányozását is.

Remélem, hogy a mellékelt e havi könnyed video (ezt nem mellékelem, nincs különösebb jelentősége – a fordító megjegyzése) segített annak a nagyon fontos dolognak a megértésében, hogy a tünetet meg kell különböztetnünk az okozójától.

Ez nagyon fontos, ha figyelembe vesszük, hogy a rák 90% -ának nincs örökletes oka, és hogy a szívbetegség elsődleges oka a stressz. Például nincs olyan gén, amely "rákot okoz" ... azonban vannak olyan gének, amelyek "korrelálnak" a rákkal. Ez azt jelenti, hogy a rákot nem a gének irányítják, hanem a diszharmonikus  életmód és / vagy tudatalatti érzelmi események következménye. Ennyi: a rák tünet, nem pedig a probléma oka. Ugyanez  vonatkozik az első számú gyilkosra, a szívbetegségre.

De mindez a következőkről szól: „Mitől félsz?” A jelenlegi világjárványban aggódhatsz  a karantén miatti bevételkieséstől, vagy attól, hogy nem leszel képes fizetni az orvosi ellátásod költségeit, (vegyük figyelembe, hogy Bruce Lipton amerikai, az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos megállapításai nem feltétlenül vágnak egybe a magyarországi helyzettel – a fordító megjegyzése) de persze a legfőbb félelmed az lehet, hogy esetleg belehalsz a 2019-es koronavírus által okozott megbetegedésbe (COVID-19).

Az én szándékom az, hogy lecsillapítsam a félelmeket, amelyeket a média kelt annak folytonos ismétlésével, hogy „ránk szakad az ég”. Tehát… itt van a márciusi frissítésem a COVID-19-cel kapcsolatban.

Először is: Mi is az a vírus?  A vírus nem élőlény, nem folytat önálló anyagcserét, csupán egy membránba csomagolt fehérjekapszula, amely genetikai programokat tartalmaz. Amint azt a The Biology of Belief (magyarul: Tudat: a belső teremtő erő – a fordító megjegyzése) című könyvemben leírtam, egy sejt egyenértékű egy programozható számítógépes chippel, a sejtmag pedig a merevlemezt képviseli, amely génprogramokat tartalmaz. A vírus olyasféle képződmény, mint egy pendrive. Amikor a vírusmembránon lévő receptorok összekapcsolódnak a célsejt receptoraival, a vírus „bedugolódik” a sejtbe, és letölti annak memóriáját, azaz azokat a programokat, amelyekkel átveheti a fertőzött sejt ellenőrzését.

Ezt a frissítést négy különálló témára osztottam, majd az adatok értékelése következik végül az általam javasolt legészszerűbb tennivalók felsorolása. A témák: A) A koronavírus, B) A koronavírusos megbetegedések halálozási aránya, C) Kórházi-orvosi segítségnyújtás és D) Pénzügyi / egészségügyi következmények a munkahelyek elveszése miatt.

A) A koronavírus

A koronavírus történelmileg influenzát okoz. Az influenza tünetei bárhol elhelyezkedhetnek a kellemetlen érzéstől a halálig terjedő skálán. Az influenza minden évben a hideg időszakban szokott érkezni, mivel a légzőszervi vírusok sokkal gyorsabban replikálódnak a testhőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten (98,6 ° F vagy 37 ° C).

A vírus télen azért virágozhat a légutakban, mert ilyenkor hideg levegőt lélegzünk be. Az influenzaszezon évente jön és általában a vírusok közötti különbségek minden új szezonban a korábbi influenzavírusok mutációit (variációit) jelentik. Az emberi immunrendszer évszázadok óta tanulja a közönséges influenzavírusok változataihoz való alkalmazkodást. . Az antigén helyek (a vírus immunválaszt kiváltó részei) keresztreaktivitása az influenza régebbi és újabb verzióiban felkészítette az emberi immunrendszert az újabb influenza mutációk agresszivitásának elnyomására.

És ezért problematikus a COVID-19: A koronavírus-19 ezen új verziójának antigén-karaktere olyan,  amilyent  az emberi immunrendszer még nem tapasztalt. Következésképpen, korábbi megfertőződések híján szinte minden ember fogékony a COVID-19-re. A vírus biológiai újdonsága miatt meglehetősen fertőző, és némelyek számára súlyos betegséget okozhat.

Az illetékesek úgy találták helyesnek, hogy a COVID-19-et valami másnak sorolják be, nem influenzának.  Valójában definíció szerint a COVID-19 légzőszervi influenzavírus, és amint azt korábban már említettük, az influenza következményei a kellemetlenségtől a halálig terjedhetnek. A hagyományos influenzák halálozási aránya a világon a fertőződött betegek 0,1–1% -a. A mindenkori halálozási arányt  az influenzavírus jellege és az egyes országok lakosságának egészségi állapota határozza meg. Az utóbbi években nagyon virulens influenzákat tapasztalhattunk: MERS (halálozás 3,5%), H1N1 (500 000 halott 2009-ben), SARS (halálozás 10%).

B)A koronavírusos megbetegedések halálozási aránya

Az Egyesült Államokban a közönséges éves influenza felelős az influenza-fertőzött betegek kb. 0,1% -ának haláláért. A jelenlegi újszerű koronavírus-19  amely a közelmúltban bukkant fel, a CDC webhely március 20-ai adatai szerint az Egyesült Államokban a 15 219  regisztrált COVID-19 eset közül 201 alkalommal halálához vezetett, a halálozási arány tehát 1,4%. Globálisan ez az arány 1% és 4% között váltakozott.

A COVID-19 halálozási adatai kissé elferdítettek és erősen sokkolók! A COVID-19 influenza miatt elhalálozott áldozatok százalékos arányát úgy számítják, hogy az elhunytak számát elosztják azon betegek teljes számával, akiket valamely orvosi praxisnál vagy más egészségügyi intézménynél diagnosztizáltak.  A matematikával itt az a probléma, hogy a COVID-19 betegek tízezreinek tünetei vagy nem indokolták az orvoshoz fordulást, vagy ezt nem engedhették meg maguknak, ezért nem kerülhettek be a statisztikába.  A releváns az lenne, ha az összes megbetegedésre vetítve számítanák ki az arányt, ez esetben érzésem szerint az jóval 1 % alatt maradna.

Amint az előző koronavírus-értékelésemben beszámoltam, és ezt most a Kínából származó adatok is alátámasztják, a COVID-19 halálesetek többsége ≥60 éves felnőttek és a súlyos mögöttes egészségi állapotú személyek körében fordult elő. Az adatok egyszerűek, a COVID-19 halálesetek elsősorban az időskorúakkal és betegekkel kapcsolatosak. Akik nem tartoznak ebbe a népcsoportba, azoknak a COVID-19-es fertőzése többségében valószínűleg nem jár súlyos tünetekkel. Aki része az érintett lakosság-csoportnak, annak a számára létezik módja az  immunrendszer  támogatásának, lásd alább. A legfontosabb, hogy azt a néhány esetet, ahol súlyos légzési zavarok lépnek fel, az orvosi csapatok biztonsággal képesek kezelni.

C) Kórházi-orvosi segítségnyújtás

Úgy gondolom, hogy ez a 2019-es koronavírus-betegség egyik fő problémája. Amint azt fentebb leírtam, ennek a koronavírusnak az immunológiai újdonsága azt jelenti, hogy a lakosság szinte egésze fogékony erre a fertőzésre. A betegség terjedésének sebessége nagyobb, mint bármely más influenzáé, talán azóta, hogy a pusztító influenzajárvány  1918-ban körülbelül 50 millió embert ölt meg az egész világon. (Nálunk spanyolnátha néven emlegetik – a fordító megjegyzése) Az orvosi rendszer jelenlegi problémája kettős:

Ø  A közönséges éves járványok sokkal kevesebb embert terelnek be az  orvoshoz. Ennek következtében az orvosok és a klinikák könnyedén elbírják a betegeknek ezt a lassú áramlását és megadják a szükséges ellátást. De a fertőződés mértéke és sok esetben a COVID-19 tüneteinek súlyossága miatt tömegesen fordulnak orvoshoz a páciensek.  Az egészségügyi személyzet túlterheltsége és az eszközhiány mélységesen kiábrándító a betegek számára, akik gyors enyhülést szeretnének.

Ø  A kormány felelősége jelentős a kialakult helyzet miatt. Az ország járványügyi kérdésekkel foglalkozó kormányzati bizottságának elbocsátása, valamint az NIH és más, az egészséggel kapcsolatos ügynökségek költségvetésének csökkentése miatt az orvosi közösség megrendült,  súlyos létszám- és eszközhiánnyal küzd.

A jelentős COVID-19 fenyegetettség miatt alapvető fontosságú az egészségügyi rendszer terhelésének csökkentése. Erre használom „görbe simítása” kifejezést, amely egyszerűen azt jelenti, hogy az alábbiakban javasolt tennivalók révén csökkenteni kell a fertőzések arányát.

D) Pénzügyi/egészségügyi következmények

Jelenleg a lakosság növekvő megélhetési költségeket tapasztal, miközben stagnálnak a bérek. A jelenlegi elbocsátások gazdasági szempontból katasztrofálisak az érintettek számára.  Egész egyszerűen, a túlélésért folytatott küzdelem a stressz egyik legjelentősebb forrása. A gazdasági nehézségek és az a tény, hogy a lakosság nagy része nem engedheti meg magának az egészségügyi ellátást, elegendő stressz ahhoz, hogy gátolja az immunrendszert és jelentősen súlyosbítsa a terjedő betegséget.

Amint azt a Biology of Belief-ben leírtam, a stresszhormonok leállítják az immunrendszert, amikor a test mellékvese-hormonok által vezérelt küzdelem állapotában van. A stresszhormonok annyira hatékonyan gátolják az immunrendszert, hogy a sebészek ezek adagolásával biztosítják szervátültetéses műtéteknél, hogy az immunrendszer ne vesse ki azonnal az idegen testet.

Tudományos tény, hogy a pozitív és a negatív gondolkodás mélyen befolyásolja az immunrendszer működését. Az immunológiai kutatások egyik vezető frontja a pszichoneuroimmunológia területe. Menjünk végig ennek a szóösszetételnek a jelentésén: az immunológia a szervezet azon rendszerével foglalkozik, amely megvéd a fertőzésektől. A neuroimmunológia azt vizsgálja, hogy az agy hogyan szabályozza az immunrendszert. A pszicho-neuroimmunológia annak a tudománynak az elnevezése, amely azt igyekszik leírni, hogy a tudat hogyan alakítja az agy irányítását az immunrendszer felett.

A pszichoneuroimmunológiai kutatások egyértelműen megmutatják, hogy a tudat irányítja az immunrendszer működését. A pozitív tudatosság felelős a placebo-effektusért, ahol az elme szinte bármilyen betegséget meg tud gyógyítani, míg a stressz és a negatív gondolkodás a nocebo-effektust hozza létre, amely szinte bármilyen betegséget képes okozni. A COVID-19 félelme és az ebből fakadó túlélési fenyegetések mélyen gátolják az emberek immunrendszerét, és tovább súlyosbítják a járványt.

KÖVETKEZTETÉSEK:

Sokan, akik megbetegszenek az új COVID-19 járvány során, valószínűleg enyhe, influenza-szerű tüneteket, lázat, köhögést és torokfájást tapasztalnak; a fertőzött emberek több mint 80% -ának enyhe vagy közepesen súlyos betegsége van, amely kb. két hétig tart. A fennmaradó 20% -nál súlyosabb tünetek mutatkoznak, amelyek esetleg orvosi ellátást igényelhetnek, de ezeket a tüneteket megfelelő kezeléssel enyhíteni lehet.

A média kitartóan foglalkozik a COVID-19 halálozási statisztikáival, amelyek azonban erősen ferdítettek. Ezek a  stresszt okozó  előrejelzések önmagukban felelősek a lakosság immunrendszerének gyengítéséért és a betegség terjedésének súlyosbításáért. Ebben a járványban a lakosság legnagyobb problémája nem a halálozási arány, hanem az orvosok, ápolók és az orvosi rendszer túlzott terhelése, amely nincs felkészítve ilyen méretű járvány kezelésére.

A COVID-19 járvány egyre folytatódik? A válasz nyilvánvalóan NEM! Amint azt az új COVID-19 esetek szinte teljes elmaradása Kínában és Dél-Koreában bizonyítja, a járvány véget ér.

JAVASLATAIM

Íme néhány javaslat, amely segíthet egészségesnek maradni, az immunrendszert felerősíteni és kivédeni a COVID-19 tüneteit.

1) Folytass egészséges életmódot: Egyél tápláló természetes, bioélelmiszereket; szedj vitaminokat és táplálék-kiegészítőket, különösen nagy adagokban a C-vitamint; a szokásosnál gyakrabban moss, távolodj el a számítógéptől, és mozogj! (ezt nekem is meg kell tanulnom!)

2) Tudatositsd, hogy az egészséges, 65 éves kor alatti emberek többségénél valószínűleg csak enyhe COVID-19 tünetek fordulnak elő. Azok, akiknek egészsége már eleve sérült, és azok az időskorúak, akik gondozásra szorulnak, a leginkább hajlamosak a súlyosabb megbetegedésre.  Ezeknek az egyéneknek a CDC által javasolt MINDEN óvintézkedést meg kell tartaniuk.

3) Tégy meg mindent a stressz elkerülése érdekében! Sportolj, játssz, menj ki a természetbe, végezz meditációs gyakorlatokat, légy  szerelmes, olvass könyvet, nézz filmet. Alapvetően tehát RELAXÁLJ, mert ez jelentősen javítja az immunrendszer működését és csökkenti a COVID-19 tünetek súlyosságát.

4) Segíthet a „görbe simításában”, és megakadályozza az egészségügyi rendszer túlterhelését, ha vigyázol önmagadra és támogatod a rászorulókat a közösségedben. A jelenlegi kormányzati irányelvek betartása mellett az otthon maradás és a többiektől való fizikai távolság is segít elkerülni az orvosi rendszer túlterhelését. Ezek olyan egészségjavító gyakorlatok, amelyek erősítik az immunrendszert, miközben másoknak segítenek leküzdeni a félelmeiket és a fertőzést.

Csakúgy, mint a COVID-19 járványról szóló korábbi üzenetemnél, vannak olyanok, akik köszönetet mondanak majd a nyugtató felvilágosításért, és lesznek olyanok is, akik majd a szememre hányják, hogy  nem veszem elég komolyan ezt a járványt.  Az utóbbi csoport vonatkozásában nagyon komolyan veszem az ő nézőpontjukat. Ha valaki tényleg úgy érzi, hogy alábecsültem a 2019-es koronavírus súlyosságát, tiszteletben tartom az  aggodalmát, és azt javaslom, hogy MINDENKÉPPEN vegye komolyan és fogadja meg a CDC és minden más intézmény által javasolt védelmi intézkedéseket. Egyedül a nocebo-effektus révén a félelmetes gondolatok gátolják az immunrendszert és nyitják meg az utat  a fertőzésnek.

Ugyanakkor a nyugodt lelkiállapot és az egészséges életmód a legjobb recept ennek a nehéz időszaknak az átvészelésére!

Megjegyzések a margóra: Korábbi koronavírus-jelentésem néhány olvasója azt állította, hogy az embereket a vírus-pánik miatt megnyugtató erőfeszítéseim Trump-támogató taktikának tekinthetők. Biztosíthatom őket, én tudós vagyok, és semmiképpen nem tudnék támogatni egy olyan tudományellenes és  környezetellenes politikát, mint amilyen például a Donald Trumpé ... ez ellentétes lenne mindazzal, ami mellett állok és igaznak tartok. Bocsánatot kérek a közösségem azon tagjaitól, akik Trump támogatói, és remélem, hogy megértik, hogy a Földanyát támogató meggyőződésem miként kényszerít alternatív politikai megoldásokra a bolygó 6. tömegpusztító eseményének kezelésében.

Szeretettel és világossággal,

Bruce

A PUSZTÍTÁS KORONÁJA

A világért sem szeretnék senkit sem arra bíztatni, hogy hanyagolja el a védekezést a saját és a szerettei érdekében a leselkedő veszélyek elöl. Arra sem, hogy ignorálja a jószándékú intelmeket, amelyek támogatást akarnak nyújtani a védekezésben. Sőt, eggyel bővítem a támogató írások számát, amennyiben lefordítottam azt a hírlevelet, amelyet a Bruce Lipton nevű ismert (de nem mindenki által elismert) amerikai sejtbiológus küldött szét mindazoknak, akik valamikor regisztráltak a weboldalán.

A hírlevél március 10-én érkezett, azóta sok dolog történt, de azt hiszem, semmi olyan, amely megrendítette volna a levélben foglaltak igazságát.

Ha bárki jelentkezik, hogy küldjem el neki az eredeti (angol nyelvű) levelet, szívesen megteszem.

KORONAVÍRUS: NE FÉLJ A MUMUSTÓL!

A világot jelenleg rettenetes koronavírus tartja félelemben. Tisztázzunk azonban mindenek előtt egy tényt: ha önnek már valaha volt az életében megfázásos, influenzás betegsége, akkor nagyon nagy esélye van annak, hogy ezt koronavírus okozta. Igen, a koronavírusok megfázást okoznak.

 Most arra programoznak bennünket, hogy ez a vírus „halálos”. Ez a félelem bezárta a konferenciatermeket, hangversenytermeket és törölte a nagyobb szabású nyilvános eseményeket az egész világon. A nemzetközi utazások leállításához és karanténhoz vezetett. Ausztráliában hiánycikké tette a WC-papírt (azóta másutt is – a fordító megjegyzése), mert az emberek kiürítették az áruházak polcait attól való félelmükben, hogy a fertőzésveszély miatt a négy fal közé lesznek zárva.

Először is, mennyire halálos a vírusnak ezen verziója? A koronával összefüggő statisztikák arról számolnak be, hogy a megfertőződött népesség kb. 2 %-a hal meg. Azta! Ez csaknem 1 %-kal több haláleset, mint amennyit a világon előfordult bármely más hagyományos influenzajárvány okozott. Megtévesztő annak a félelemérzetnek a gerjesztése, hogy mindenki, aki ezt a vírust hordozza, belehalhat a megfázásba. Ez egyszerűen hamis! A koronavírus szinte valamennyi halálos áldozatának az egészsége már a fertőzés előtt veszélybe került.

Például egy újsághír a következő információkat szolgáltatta a múlt héten a Washington államban vírusfertőzéssel elhunyt 6 betegről:

WASHINGTON ÁLLAM

Hat ember halt meg Washingtonban és az egészségügyi tisztviselők 18 esetet azonosítottak.

A King County-ban előfordult esetek közül négy a kirklandi LifeCare ápolási otthonhoz kapcsolódik. A létesítmény több, mint 50 lakóját és személyzetét tesztelik

Az egészségügyi tisztviselők szerint a hétfőn bejelentett halálesetek a következők voltak:

-          -  egy 70-es éveiben járó férfi, aki a LifeCare-ban élt. Egészségi állapota már korábban megrendült. Vasárnap halt meg.

-          - A LifeCare egy női lakója, a 70-es éveiben, szintén meggyengült egészségi állapotban. Vasárnap halt meg.

-          -  80-as éveiben járó nő, akinél már az Evergreen Health is kritikus állapotról számolt be, vasárnap elhalálozott.

-          - Egy Snohomish megyei lakos, aki Evergreen Healthben élt, szintén elhunyt, de az adatait az intézmény nem adta meg.

Két korábban bejelentett haláleset egy 70-es éveiben járó férfit említ, aki a LifeCare-ban élt és egészségi állapota nem volt jó. Az Evergreen Healt-nél február 29-én halt meg. A másik egy 50 év feletti férfi, akinek meggyengült az egészsége, súlyos légzőszervi problémákkal fogadták be, a vírus szempontjából pozitív lett a tesztje. A kirklandi Evergreen Health egészségügyi központban halt meg.

Amint azt a jelentés hangsúlyozza, a koronavírussal elhunytak egészsége már korábban veszélybe került. Az egészséges embereknél a fertőzés megfázásos és influenzaszerű tünetekkel jár, míg azok, akik már eleve halálos betegségben szenvednek, valóban hamarabb találkozhatnak a „Nagy Kaszással”, tény, hogy ők valóban sebezhetőbbek a vírussal kapcsolatban; az egészséges embereknek azonban valójában nincs mitől félniük.

 Amint azt a Biology of Belief (magyarul: Tudat: a belső teremtő erő – a fordító megjegyzése) című könyvemben bemutattam, a stressz akár a betegségek 90 %-áért is felelős, beleértve a szívbetegségeket, a rákot és a cukorbetegséget. Amikor az ember stresszhelyzetben van, a stresszhormonok (pl. kortizol) felszabadulása leállítja az immunrendszert, hogy a test teljes energiája rendelkezésre álljon az észlelt stresszor elleni védekezéshez. A stresszhormonok olyan hatékonyak az immunrendszer blokkolásában, hogy az orvosok szervátültetéskor a befogadó pácienst ilyenekkel kezelik, hogy megakadályozzák a beültetett szerv kilökődését.

A következtetés egyértelmű: a koronavírustól való félelem halálosabb, mint maga a vírus!

A média (talán a gyógyszeriparral együtt) a félelem-kártya előrántásával veszélyezteti az emberek egészségét! Ez a negatív gondolkodás (a nocebo-effektus) eredménye, ami a pozitív gondolkodás következtében előálló placebo-hatás tökéletes ellentéte! Ha arra törekszik, hogy egészséges maradjon, táplálkozzon megfelelően, mozogjon sokat, szedjen vitaminokat és táplálék-kiegészítőket, és ami a legfontosabb, kerülje a stresszt (pl. a vírustól való rettegést)! Ha meg is fertőződik a vírussal, megfázásos tünetekkel és enyhe lázzal meg fogja úszni az egészet.

 Ha valakinek károsodott az immunrendszere, az jól teszi, ha körülveszi magát szerető családtagokkal és barátokkal, természeti szépségekkel és pozitív gondolatokkal, valamint mindazokkal a táplálékokkal és vitaminokkal, amelyekkel már eddig is igyekezett alátámasztani egészségét. Kövesse az intuícióját! A lényeg az, tisztítsa meg magát a félelemtől és támogassa önmagát, akárki is ön és akármilyen is az egészségi állapota.

Kérem, hogy gondoljon a kvantumfizika igazságára, amely ennek a bolygónak minden tudományágára érvényes: a tudatosság teremti a tapasztalást! Ön egészségtudatos vagy betegségtudatos? Mindenkinek egészséget, boldogságot és harmóniát kívánok!

Szeretettel és világossággal,

Bruce

Hasonló kihívás előtt még sohasem állt a világ

Sokáig gondolkodtam azon, hogy milyen kommentárt fűzzek az alábbi interjúhoz, míg végül eszembe jutott a legjobb megoldás: semmilyet. Sokkal jobb inkább, ha Harari szavai késztetnek az elgondolkodásra, éppen úgy, mint ahogy velem is ez történt. A további töprengéshez jó inspirációt adnak Harari könyvei, amelyek jórészt magyar nyelven is olvashatók. Egyikük a Homo Deus, amelyben az alább érintett témák részletes kifejtésre találtak. Ahhoz azonban nem elég részletes a taglalás, hogy gondolataink nyugvópontra jussanak, sőt, az én gondolataim inkább aggodalmakká változtak. Fontos megjegyezni, hogy Harari nem prófétája a tragikus jövőképnek, csupán lelkiismeretes lejegyzője, összefoglalója és kommentátora a jelenkornak és a belőle következtethető lehetséges veszélyeknek - tökéletes ismerője a tudomány élvonalának, de korántsem feltétel nélküli vakbuzgó híve annak. Szavaira nagyon érdemes figyelni, különösen, ha Magyarországon élünk. Abban a kétes dicsőségben lehet részünk, hogy szeretett hazánk külön megemlíttetik az alábbi beszélgetésben, de mielőtt magyar módra elkezdünk ezen bőszülten szitkozódni, inkább olvassuk el még néhányszor az írást, hogy agyunkat jól átjárhassa annak lényege.

Yuval Noah Harari: „Hasonló kihívás előtt még sohasem állt a világ”

100 év múlva meglehetősen másképpen fog kinézni a Föld: Yuval Noah Harari szerint a biotechnológiai innovációk hamarosan egy teljesen új fajt hívhatnak életre, vagy a jó öreg homo sapienst egy újfajta totalitarizmusnak vethetik alá. Többek ezek a komor víziók  spekulációnál?

Az interjút készítette: Claudia Mäder

Megjelent a Neue Zürcher Zeitung 2019 július 23-i számában

Harari úr, azt hallani, hogy az ön világsikerű könyvéből hollywoodi film készül. Ha ön lenne a rendező, milyen műfajúként határozná meg „Az emberiség rövid története” alapján forgatott filmet? Dráma, komédia vagy katasztrófafilm?

Valóban dolgozunk ezen a projekten és ez meglehetősen nehéz. Az egész  világtörténelmet úgy ábrázolni, hogy ne érjük be egy dokumentumfilmmel, eléggé csavaros feladvány. Jelenleg különféle formákon gondolkodunk. A katasztrófafilmet és a komédiát azonban egyértelműen kizárhatom! Pillanatnyilag inkább egy drámának ígérkezik a dolog, amelyet sci-fi elemek gazdagítanak, ahol azonban nem fogunk a fantasztikumban eltévelyedni. Végsősoron valóságos történetet mondunk el.

Ebben a történetben az ember a főszereplő. Mit jelent itt és ma önnek ez a szó: „ember”?

Azt hiszem, hogy 2019-ben egy dolgot nagyon fontos tudni rólunk: az ember ma egy „meghekkelhető állat” – egy állat, amelyet hekkelni lehet. Eleddig nagy felzúdulások és diszkussziók voltak a meghekkelt kompjuterekről, bankszámlákról, online-profilokról, okostelefonokról vagy állami rendszerekről. Ám eközben nem igazán sikerült felfognunk, hogy ezzel párhuzamosan néhány cég és állam technológiákat fejleszt és szerez be, hogy minket embereket is meghekkelhessen.

Mit jelentsen ez konkrétan?

Egy embert meghekkelni azt jelenti: jobban megérteni őt és átlátni rajta, mint amennyire erre önmaga képes. Előbb vagy utóbb különféle szervezetek, akár vállalatok, akár államok képesek lesznek az emberek érzéseit, kívánságait, félelmeit és gondolatait algoritmusok segítségével felderíteni, megismerni. A következmények kézenfekvőek: aki ismeri az emberek belső rezdüléseit, az képes előre látni a cselekvéseiket, illetve a vágyaikat manipulálni tudja. Végül ezek a szervezetek mind több döntést fognak helyettünk meghozni, mivel teljesen tökéletesen látják, hogy mi zajlik a bensőnkben.  

Az embert bizonyára csak akkor lehet teljes egészében meghekkelni, ha saját maga is egyfajta számítógép. Ön úgy gondolja, hogy mi, emberek az érzéseinkkel, gondolatainkkal együtt nem vagyunk egyebek, mint algoritmusok halmaza?

Hogy én magam mit hiszek, annak nincs jelentősége. Én a tudományra támaszkodom és a jelenleg domináló paradigmát interpretálom. És ez az élettanban teljesen egyértelműen így hangzik: nemcsak az ember, hanem minden élő szervezet elvileg algoritmusok összessége, amelyek információkat dolgoznak fel. Tehát az információ érkezik és az agy – a mi beépített algoritmusunk – feldolgozza őket. Ebből pedig mozgások, döntések keletkeznek, de éppígy érzések, érzelmek vagy akár személyiségjegyek is.

Eszerint az információ-feldolgozó rendszerek versenyében veszünk részt és a gyenge algoritmusunk miatt középtávon vesztésre állunk?

Nos, hosszú időn keresztül az ember birtokolta a legerősebb rendszert. Egyre jobban fölébe kerekednek azonban más algoritmusok.

Az embernek ez a mechanikus értelmezése nem új, már a 18. században is felhergelte a kortársakat  az „homme machine” koncepciója. Mennyiben más a mostani gép-paradigma?

A magasan fejlett gép ötletében valóban semmi eredeti nincs. Amikor korábban az embert gépekhez hasonlították, akkor ez utóbbiak órák vagy gőzgépek voltak: ezek adták a modellt, amelyek mintájára a különféle mozgásoknak működniük kellett volna. A számítógépes paradigma viszont az élet minden elgondolható részletére  kiterjed. Minden, a szexuális sóvárgást sem kivéve nem egyéb, mint feldolgozott információ. A szem vagy az orr érzékel valamit, az agy felismeri a betáplált adatokból a mintát, amire kiadja a parancsait. Hogy valaki iránt vonzalmat érzünk vagy sem, az tehát tisztán a mintafelismerés kérdése.

Ebben az erősen a neuronális folyamatokra építő perspektívában sok kérdés megválaszolatlan marad. Mi a tudat és a szellem? Hogyan befolyásolja az élő test az emberi „kompjutert”? Tudomásom szerint ezekre mindmáig nincs válasz. Nem lehet, hogy az olyannyira tudományosnak tartott algoritmus-elmélet csupán egyike azoknak a fikcióknak, amelyekkel az ember megmagyarázza magának a világot?

De, ez bizony lehetséges! Magam is szkeptikus vagyok a tézisek egy részével szemben, éppen azért, mert hiányoznak a jó elméletek a tudat és a szubjektív tapasztalatok megmagyarázásához.

A könyveiben viszont nem érzékelünk semmit ebből a szkepszisből.

Különösen a legutóbbi könyvemnek adtam határozott politikai irányultságot. Léteznek nyílt filozófiai viták, igen, de teljesen mindegy hogyan viszonyulunk ezekhez, egyet kell látnunk: a technológiák, amelyek belénk tudnak avatkozni, itt vannak. Amikor még az óraművek és a köztünk lévő hasonlóságot kerestük, nem volt még meg a lehetőség az emberi gépezet átállítására. Most van itt a legelső alkalom és ezzel a problémával sürgősebben kell foglalkoznunk, mint a bizonyára érdekfeszítő filozófiai vitákkal. Nincs elpocsékolni való időnk. Ezért véleményem szerint a filozófiát egy időre félre kellene tolnunk, hogy arra összpontosítsunk, ami itt és most történik és naponta extrémebb lesz. Hogy aztán pontosan értjük-e hogyan és miképpen működik a dolog, az számomra a jelen helyzetben másodrangúnak tűnik.

Mi történik valójában manapság az ember legmélyébe való manipulatív beavatkozások során?

Ezt egészen konkrétan elmondhatom önnek a saját élettörténetem alapján. Amikor 15 éves voltam, magam sem voltam képes felismerni, hogy meleg vagyok. Ugyan éreztem, hogy vonzódom a fiúkhoz, de a fejemben blokád volt, nem tudatosult bennem a „másféle” szexuális orientáció. Ma bizonyos cégek alkalmas technológiák segítségével minden további nélkül meg tudják határozni az emberek preferenciáit – ehhez csak a szemmozgásaikat kell feljegyezni. Mielőtt tehát magam megértettem volna, valamely konszern megállapíthatta volna, hogy a strandon csak a fiúkra nézek.

Az eredmény bizonyára a reklám perszonalizációja lett volna: a kérdéses cég valószínűleg szép férfiképpel igyekezett volna a termékeit az ön számára kívánatossá tenni.

Igen, de ez csak az egyik oldal. Természetesen éppen elég szomorú, hogy ezen a módon manipulálható és értelmetlen vásárlásokra rábírható vagyok. De most képzelje el, hogy mi történik akkor, ha az államok bevetik ezt a technológiát és regisztrálják az ön szexuális orientációját. Mint ismeretes, nem kevés ország van, ahol a homoszexualitást halállal büntetik… Azt gondolom, hogy ez világossá teszi: legfőbb ideje, hogy komolyan vegyük ezeket a problémákat és megfontoljuk a kezelésüket és a jövőnk formálását.

Egyetértek. De hogyan? Aki a teljes emberi gondolkodást biokémiai folyamatokra redukálja, az egyben a szabad emberi akarat létezését is kétségbe vonja. Ön is ezt teszi az írásaiban. Hogyan válassza az ember a jövőben a „helyes” irányt, ha nincs meg a szabadsága önálló döntéseket hozni?

Ha azt mondom, hogy nincs szabad akaratunk, ez nem jelenti azt, hogy nincs cselekvési hatalmunk és nem hozhatunk döntéseket. Ezt világosan el kell határolnunk a szabad akarattól és tulajdonképpen még azt is ki merem mondani: minél kevésbé ragaszkodunk a szabad akarat naiv elképzeléséhez, annál nagyobb cselekvési terünk nyílik.

Ezt meg kell, hogy magyarázza.

Tehát: a legegyszerűbben éppen azok az emberek manipulálhatók, akik mindazt, ami fejükön átmegy a saját akaratuk kifejeződésének vagy az autonom szellemük termékének tartják. Ezen személyek kíváncsisága sohasem terjed ki önmagukra és sohasem fogják megkérdezni: egy pillanat, hogyhogy éppen ezt a csipszet vásároltam és miért pont arra a pártra szavaztam? Ebben a naiv paradigmában minden választás a misztikus szabad akarat visszatükröződése. Ezzel szemben sokkal messzebbre jut az ember, ha kritikusan rákérdez, hogyan keletkeznek és formálódnak az elképzelések, ötletek, kívánságok. Mert hiszen csak ha megértettem, milyen erősen függenek a gondolataim minden lehetséges biológiai, kulturális és szociális tényezőtől, tudok magamnak olyasvalamit, mint a szabadság, kiharcolni.

Ez azt jelentené, hogy az embernek tudatosítania kell a külső befolyást, hogy belül szabaddá tegye magát – és végül jól megfontoltan hasson a világra?

Igen, pontosan. A szabad akarat koncepciója azt a benyomást ébreszti, hogy a szabadság olyasmi, amit az ember csak úgy birtokol. De nem: a normál állapotunkban mi emberek folyton számos kényszer harapófogójában vagyunk, a gondolkodásunk más forrásokból táplálkozik, nem a saját „lelkünkből”. Példának okáért, hogy mit gondolunk a migrációról, az attól függ, milyen miliőben élünk és milyen sajtótermékeket fogyasztunk. Hogy szabadon cselekedhessünk, elengedhetetlen, hogy mindezt kikutassuk. És aki kérdések nélkül azonosul minden egyes gondolatával, az éppen az ellenkezőjét teszi.

Mi formálja ön szerint az ember történelmét és mi viszi előre?

Ez sok tényező kombinációja. A materialista nézőpontról, amely mindent a földrajzra vagy a gazdaságra vezet vissza, nem tartok semmit. Ezzel szemben azt hiszem, hogy az elbeszéléseknek, fikcióknak, mitológiának hatalmas a befolyása történelmünk alakulására. Gondoljon bele: nem a nemzetek jelentik a legnagyobb hatóerőt a jelenkori világban?

Igen, ezt bizonyára lehet állítani. 

Így van, és a nemzetek nem egyebek, mint történetek! Beszélünk oroszokról, franciákról vagy németekről, mintha ezek természetes fajok volnának, de ez teljesen hamis. Nem úgy, mint a csimpánzok és a gorillák, amelyek biológiailag különböznek, a különféle nemzetek tisztán találmányok, melyeknek abszolút semmilyen objektív realitása nincs.

De nagyon is reális, nem ritkán véres a kihatásuk – a németek és franciák közötti konfliktusok százezrek halálát követelték.

Persze, éppen ez bizonyítja, mekkora a hatalma a fikcióknak. Ezek a nemzetek, melyek létét ma abszolút magától értetődőnek tartjuk, 5000 évvel ezelőtt még semmiképpen sem léteztek – és 5000 év az emberiség történetében tényleg nagyon rövid idő. Az ember mégis abból él és azáltal alakítja a történelmét, hogy ilyen sztorikat talál ki – majd kollektíven hisz bennük. A pénzzel vagy a jogrendszerrel sincs ez másként. Emellett azonban a véletleneket is különösen fontosnak tartom. Az például, hogy kereszténység vagy az iszlám világvallássá vált, semmiképpen sem volt determinált. Ha mondjuk Mohamed valamelyik arab csatájában ottveszett volna, minden egészen másképpen alakul.

Ha a sztorik ennyire centrális szerepet játszanak, akkor döntő jelentőségű, hogy miket mesélünk magunknak…

Természtesen, éppen ezért invesztálunk most a filmbe és mellesleg egy gyerekkönyvbe is.

…a kérdés csak az, milyen elbeszélésekre van a világnak szüksége most?

Az emberiségnek most három egzisztenciális kihívásra kell figyelnie: az atomháborúra, az ökológiai válságra és a technológiai zavarokra.

Néhány hónap óta a második pont, az ökológiai válság a domináns téma. Ön viszont időtlen idők óta a technológiai kihívásokra fokuszál; a klímaváltozást eddigi könyveiben egészen marginálisan tárgyalta, csupán alfejezeteket szentelt neki. Rosszul becsülte fel a jelentőségét?

Jó oka van annak, hogy inkább a harmadik pontra koncentrálok: ez a legbonyolultabb. A veszélyek, amelyek belőle származnak, nem nagyobbak, de talán nehezebben felismerhetők. Persze, még mindig van pár ember, aki a klímaváltozásról is azt tartja, hogy az csak duma. De senki sem áll elő olyan állításokkal, hogy a klímaváltozás remek dolog és segítsük csak elő a Föld felmelegedését! A technológia területén a helyzet sokkal megfoghatatlanabb. A legkevésbé sem világos, hogy vajon le kellene-e állítani valamit, vagy mit várunk el egyáltalán az új technológiáktól.

Sokat ezek közül köszönettel és önként integrálunk a hétköznapjainkba.

Abszolút, és éppen az agykutatásban hatalmas potenciál rejtőzik. Pont tegnap mutattak be nekem egy csodálatos projektet, amely a bénáknak lehetővé teheti, hogy újra mozgathassák a lábukat. Egyszerűbben szólva itt az történik, hogy egy számítógép elolvassa az agyban keletkező utasítást, hogy „mozgasd a lábad!” és elküldi az információt a test megfelelő helyére. Ez egyfelől fantasztikus, másfelől azt is jelenti, hogy egy kompjuter képes érzékelni, hogy mi zajlik az agyunkban. A mozgatási paranccsal semmi gond, de mi van az érzelmeinkkel és az ötleteinkkel? De nemcsak ezek a kapcsolatok az agy és a számítógép között vannak meg manapság, ezen felül a bio- és géntechnológia lehetővé teszi a testünk megváltoztatását is. Hogyan akarunk mindezzel bánni? Hasonló kihívás előtt még sohasem állt a világ.

Ez egy meglepő kijelentés egy történésztől. Nekem úgy tűnik, hogy a korábbi társadalmak is irtózatos kihívások előtt álltak. Nem becsüli túl a jelenkor jelentőségét?

Nem. Minden korábbi forradalom csupán a külső világot változtatta meg. Mindegy, hogy a röghözkötöttség vagy a kereszténység mennyire erősen borzolták össze a kultúránkat, mindegy, mennyire változtatta meg e reformáció, a tudomány és az iparosítás a munka világát: mi mindig ugyanazok az állatok maradtunk, amelyek már 30 000 éve voltunk.

De az ember folyton „optimalizálta” magát, mankókat barkácsolt magának, protéziseket ültetett be, vagy lézerrel élesítette a látását.

Ezek még mindig csak külső adaptációk, soha korábban nem volt lehetőség a test és a szellem struktúráinak mélyreható megváltoztatására. De ha a mesterséges intelligencia és a biotechnológia az agyunkat megváltoztatják, akkor ebből az „upgrade”-ből teljesen más emberek jönnek ki. 100 vagy 200 év múlva olyan emberek fogják dominálni a világot, akiknek annyi köze van hozzánk, mai emberekhez, mint nekünk a neandervölgyiekhez vagy a csimpánzokhoz.

Nagyon rossz lenne, ha az ember eltűnne a világból?

Az attól függ, hogy mi kerül a helyére. Hogy milyen jellegű lesz az új lény, az még teljesen bizonytalan. Ezt az egészet nem is Hollywood-katasztrófaként kell elképzelni, ahol a mostani embert kiirtják, hanem fokozatos folyamatként. Egészen sima átmenetben fogják magukat bizonyos emberek technológiai értelemben „optimalizálni” és ez a szcenárió főképpen a kettészakadás veszélyét rejti magában: Ha azok az osztályok, amelyek megengedhetik maguknak, lassan „szupermenné” válnak, az öreg homo sapiens elhagyatottan hátramarad. Ez az extrém egyenlőtlenség egészen új típusú rendszerekhez vezethet és az „új ember” régi fasiszta ideálját is megvalósíthatja.

Ezekben a horrorisztikus jövőképekben egy egészen más veszélyforrást is felismerni vélek: ezek elterelik a figyelmünket a nagyon kemény és reális problémákról, amelyek a liberális rend néhány helyén felbukkannak. Engem kevésbé aggaszt a szuperemberek felívelése, mint az autoriter vezetőké, például Kelet-Európában.

De hiszen ezek a dolgok összefüggenek! Éppen az illiberális kormányzatok támaszkodnak egyre jobban a kétséges technológiákra, a mesterséges intelligenciára és a Big Data-ra. Magyarországon például ez magától értetődő módon történik, és Kínában a technológiai bázisú értékelési rendszerrel éppen keletkezőben van egy újfajta totalitárius rezsim prototípusa.

Ha most eltekintünk a hipotetikus „új embertől”: hogyan lehet a borzalmak tekintetében a 20. század totalitarizmusait felülmúlni?

Nos, a „totál” a mi évszázadunkban valóban totálisat jelent. A 24 órán keresztül való megfigyelés nemcsak, hogy lehetségessé válik, de ki fog terjedni az érzésekre és gondolatokra is. Egy rezsim propaganda-jelszavait szajkózni a jövőben már nem lesz elegendő. Nagyon könnyen megeshet például,  hogy Észak-Koreában 10 vagy 20 év múlva mindenkinek egy szenzoros karperecet kell majd viselnie. Ha aztán valaki dühöt érez, miközben egy parádén a vezért éljenzi – hát annak rövidesen nagy bajokkal kell szembenéznie. A totalitarizmusnak egy ennyire extrém formája még Orwell 1984-ében sem rajzolódik fel. De most elérhető közelségben van.

Ön rendszeresen találkozik és tárgyal fontos politikusokkal, mint Merkel vagy Macron. Milyen tanácsokat ad nekik?

Nincsenek átadható tanácsaim vagy javaslataim. Sokkal inkább arról van szó, hogy megnyíljon az eszmecsere és a problémák tudatosuljanak. A politikusok gyakran a rövid távú gondolkodás foglyai, ritkán látnak távolabbra, mint a következő választások. Én megkísérlem a tekintetüket jövőbeni dolgokra irányítani – amelyeket azonban mai döntésekkel lehet és kell befolyásolni.

Feladata, netán kötelessége az értelmiségnek, hogy a politikát és társadalmat felrázza?

Igen, úgy hiszem, ez a fő feladata a történészeknek, filozófusoknak vagy szociológusoknak. Egy orvos azért van, hogy embereket gyógyítson. Egy számítógépes szakembernek az a dolga, hogy algoritmusokat fejlesszen. Ideális esetben tisztában van a tevékenysége veszélyeivel is és jó esetben ezt a nyilvánosság tudomására is hozza. Elsősorban azonban a technológiái kifejlesztésével van elfoglalva. A szellemtudományok azonban eltévesztik a legfontosabb szerepüket, ha csupán belső vitákat folytatnak a szakterületükről. Ki kell menniük az emberek közé, információkat adni és párbeszédet folytatni.

Ön eredetileg a középkor kutatója volt. Most viszont minden elgondolhatóról beszél, a technológiától a boldogságon át a terrorizmusig és az egész világ az ön ajkain csügg. Milyen érzés ez?

Nagyon jó érzés, főleg a nyilvánossággal való interakció. Nagyon örülök, hogy már nem ülök az akadémiai elefántcsont-tornyomban, ahol csak magammal beszélgethettem. Amit a középkorról tudok, az viszont nagyon jó alapot ad ahhoz, amit most művelek. Megtanultam hosszú időszakokban gondolkodni és tudom, hogy a világ, amilyennek az elmúlt ötven évben láthattuk, nincs a „természetes” állapotában. Semmi sem fog úgy továbbmenni, mint eddig és nincs semmi, ami mindig így volt. Az emberek egészen különbözőképpen szervezik meg önmagukat és meglehetősen véletlenszerű, hogy látszólag normálisan élünk itt és most ebben a világban.