A SVÉD VÍRUS-VIRTUS

Johan Giesecke

„A lockdown csak odébbtolja a halálozásokat”

Johan Giesecke egyike a legnevesebb svéd epidemiológusoknak. Tanácsadója  a svéd kormánynak és az egészségügyi világszervezetnek. A lockdownokat értelmetlenek tartja, a koronavírus terjedésének lefékezését reménytelennek. A politikusok szerinte arra használják a pandémiát, hogy a saját poziciójukat megerősítsék és olyan intézkedéseket hoznak, amelyeknek alig van tudományos alátámasztása.

Professzor úr, Ausztria éppen most ébred egy több hetes lockdownból. Mi a véleménye arról, hogy Ausztria és egy sor más ország a világon a lockdown eszközéhez nyúlt? Miért választott Svédország egy másik utat?

Mi idejekorán elhatároztuk, hogy csak bizonyítékokon alapuló intézkedéseket hozunk. Csupán kétféle dolog van, amelynek tényleg létezik tudományos alapja. Az egyik a kézmosás. Hogy ez hasznos, azt 150 éve, Semmelweiss Ignác megállapításai óta tudjuk. A másik a távolságtartás (Social Distancing), amely szintén bizonyítottan segít. Ezt a két dolgot tudjuk, ezek adják a svéd kormány cselekvési alapját. Sok előírás, amelyet az európai kormányok mostanában hoznak, nélkülözi a tudományosságot. Például a határok lezárása értelmetlen, semmit sem segít. Az emberek minden határon átjutnak, ezzel a járvány kitörését 2-3 nappal lehet elodázni. Az iskolák bezárása sohasem volt hatásos. Ezen kívül azt mondják az embereknek, hogy maradjanak a lakásukban. Ez butaság, mert a megfertőződés veszélye sokkal kisebb, ha a szabadban vannak. Arra pedig csak nagyon hiányos bizonyítékok vannak, hogy a maszkok segítenének valamit.

A Corona-halottak száma 100 000 főre vetítve háromszor annyi, mint Ausztriában. És ötször annyi, mint Norvégiában. Ez nem azt mutatja, hogy Svédország téves utat választott?

Nem, mert Ausztriában többen fognak meghalni most, hogy a lockdown véget ért. A lockdownnal csupán odébbtolták a jövőbe a haláleseteket. Beszéljünk egy év múlva a halálozásokról és akkor hasonlítsuk össze Ausztriát Svédországgal. Akkorra nagyjából egyformák lesznek a számok. Azzal a különbséggel, hogy Svédország gazdasága viszonylag jobb állapotban lesz.

 Azt akarja ezzel mondani, hogy a gazdaság lockdownja Ausztrriában értelmetlen volt?

Igen, és ez sokáig fájni fog. Az emberek nem értik, hogy ez a fertőzés főleg tünetek nélkül terjed egyik emberről a másikra. Az esetek 75—90 %-át észre sem vesszük, mert az érintetteknek nincsenek tüneteik. Amit látunk, az csak a piramis csücske. Látunk néhány megbetegedett embert és még kevesebbet, aki súlyosnak minősíthető. De a járvány valóságos kiterjedése rejtve marad.

Mekkora a COVID-19 halálozási rátája az ön becslése sszerint?

Nagyjából 0,1 és 0,2 % közötti értékre számítok, ami ugyanannyi, mint az influenza esetében. Úgy gondolom, hogy ez a vírus az influenzával összehasonlítható, talán egy picivel veszélyesebb. Ha az influenza egy új betegség lenne, amely hirtelen megjelenik a világon és még senki sem kapta meg korábban, az egyes államok reakciója hasonló lenne, mint most a koronavírus esetében. Az emberek nem észlelik, hogy mennyien halnak meg évente az influenzában. Ausztriában ez 1500 halott évente, de sokakat nem is számolnak bele. Az influenzaszezonhoz hozzászoktunk.  Nem akadunk fenn rajta, amit érdekesnek találok mert az influenza problémája nagyon hasonló a koronavíruséhoz.

Ha a vírus ön szerint ártalmatlan, hogyan magyarázza a nagyszámú halottat Olaszországban és az Egyesült Államokban?

Ez a két ország nagyon felkészületlen volt és nem védte meg a rizikócsoportjait.

A legutóbbi vitákban sok szó esett a „húzd meg ereszd meg” elvről— a társadalom lockdown állapotba kerül, amelyet aztán feloldanak, de ha megnő a fertőzöttek száma, ismét visszazárnak. Svédország egy köztes úton jár?

 A svéd politika egyik alappillére mindig az volt, hogy az emberek nem buták. Ha megmondják nekik, mi a jó nekik, hogyan védhetik meg a maguk és mások egészségét, akkor eszerint is fognak cselekedni. Nálunk nincsenek rendőrök az utcákon, akik figyelmeztetik önt, hogy menjen haza. Ha találkozik valakivel odakint, nem kell nagyösszegű pénzbüntetésektől tartania, hiszen ez nevetséges. De ha egy szombat este 9 óra után Stockholmba jön, látni fogja, hogy az utcák csaknem üresek. Nem azért, mert kijárási tilalom van, hanem mert az emberek egyszerűen otthon maradnak. A családjukkal maradnak, bizonyos fokig önmagukat izolálják. Stockholm központjában sok étterem nyitva van, néhány pedig zárva, de nem a törvények miatt, hanem mert nincs vendégük. Valójában nem olyan nagy a különbség köztünk és más országok között.

Ön azt mondja, az európai kormányok veszélyesebbnek állítják be a vírust, mint amilyen az valójában. De akkor miért járnak úgy el a kormányzatok, ahogy eljárnak?

Itt politikáról van szó. A politikusok cselekvőképességet, döntésképességet és mindenek előtt erőt akarnak demonstrálni. A legjobb példám erre, hogy az ázsiai országokban klórral permetezik a járdákat. Ez tökéletesen haszontalan, de megmutatja, hogy a hatóságok és az állam tesz valamit és ez a politikusok számára nagyon fontos.

Mi  a svéd stratégia végső célja? Sok szakember azt mondja, a nyájimmunitás elérése túl sok halottat követel, ezért le kell fékezni a vírus terjedését, addig, amíg megjelenik az oltóanyag.

A nyájimmunitás elérése egy közvetett következménye lesz az első számú prioritásunknak, amely úgy szól: megvédeni a rizikócsoportokat. Nem tudjuk, mikor lesz oltóanyag és mennyire lesz az megbízható. Azt sem tudjuk még, hogy meddig marad meg az immunitás, ha valaki átesett egy fertőzésen. Normál esetben a természetes úton elért immunitás jobb, mint amit az oltás adhat. De ha kiderül, hogy nem létezik természetes immunitás a vírus ellen, ki állíthatja azt, hogy egy oltás képes ezt megadni?

Azt akarja ezzel mondani, hogy a vírus terjedése elleni küzdelem reménytelen?

Igen. Ez a vírus el fog terjedni. Alig játszik szerepet, hogy mit tesznek az egyes országok. Azt gondolom, hogy lezárhatják Ausztriát két évre is, ha akarják, de nem hinném, hogy ezt egy demokratikus országban meg lehetne tenni. Kínában ez lehetséges lenne, de egy nyugati demokráciában belebolondulnának az emberek.

Követett el hibát a svéd kormány a pandémiával kapcsolatban?

Igen, az öreg és törődött emberek megvédéséhez szükséges intézkedésekkel bizonyos mértékig elkéstünk. Voltak kitörései a járványnak idősotthonokban és olyan lakásokban, amelyeket kezdettől fogva jobban el kellett volna szigetelni.

Merre fejlődik tovább ez a pandémia az ön nézete szerint?

A legtöbb ember nem érzékeli, hogy mennyire fertőző ez a betegség és milyen nehéz ellene védekezni. Úgy vélem, mostantól számítva egy éven belül javarészt lezajlik az egész.